amerikai fantasy akció film
Szereplők:
Gerard Butler, Lena Headey, David Wenham, Vincent Regan, Rodrigo Santoro, Dominic West
Rendező: Zack Snyder
Forgatókönyv:
Zack Snyder, Kurt Johnstad és Michael Gordon
Operatőr: Larry Fong
Vágó: William Hoy
Zene: Tyler Bates
Íme egy film melyben csak a kockásra edzett hasizmok a valódiak.
Íme egy film, amely ellen maga az iráni elnök kelt ki beszéde során.
Vegyes érzésekkel ültem be megnézni a 300 című filmet. Volt, aki azt mondta, hogy annyit ér, amennyi a címe, egy forinttal se többet. Mások pedig a szuper és a fenomenális szavakkal dobálóztak. Azt hiszem mindkét tábor igazat beszélt.
A tartalom elmeséléséhez, ha nagyon bőven szeretném kifejteni, maximum 10, azaz tíz kerek mondatra lenne csupán szükségem.
Nos, aki sziporkázó, és fordulatos történetet vár, az, nagyot fog csalódni. Aki e film alapján szeretné megírni a történelem dolgozatát az nem, hogy csalódni fog, de alaposan pofára is eshet. Ugyan is ez a film nem más, mint a rendező Frank Miller újabb unaloműző alkotása. Frank Miller nevét elsősorban Sin City című film fémjelzi. Ez a ma már kultfilmnek számító alkotás nem más, mint egy képregény adaptáció. Ezekről pedig tudjuk, hogy az utóbbi időszakban nagyon is kelendőek lettek.
A rendezőt egy 1962-es The 300 Spartans című film ihlette meg (itt jegyezném meg, hogy a rendezője magyar) Ebből készítette el a saját rajzolt alkotását. Ez után már csak egy lépés volt a film elkészítése. Be kell vallani az alkotók kitettek magukért, és itt nem csak arról van szó, hogy a szereplőket edzőtáborba küldték, hogy azok a bizonyos izmos hasak kellőképpen feszüljenek a felvételeken.
A kissé lapos történetet kellő képen kompenzálja a képi világ, melynek megalkotása közel 1 évet vett igénybe. A forgatás jó részt műteremben egyszínű hátterek előtt zajlott, a digitális technikának köszönhetően mégis olyan érzése támad a nézőnek, hogy egy múzeum festményei közé keveredett. A felpörgetett, majd hirtelen lelassított jelenetek, a mátrix-ra emlékeztető mozgássorozatok, egy- egy szín dominánsá tétele, no és persze a hanghatások, kárpótolják a csalódottságot.
A rendező interjúiban elmondta, hogy olyan filmet szeretett volna készíteni, ahol nem fordul el a kamera, ha fröccsen a vér, vagy repül egy fej, de akkor, sem ha testiségé a főszerep. Szavaihoz híven gyönyörű nő jár erotikus táncot, majd a királyi pár szeretkezik önfeledten. A fejek, testrészek pedig úgy hullnak akár a pelyva.
A rendező elégedett. Bízom benne, hogy a néző is elégedetten távozik a mozikból.