Terhelt Terkel

2007 január 3. | Szerző: katha |

Terhelt Terkel

(Terkel i Knibe)

2004. dán vígjáték

 

Rendező: Stefan Fjeldmark, Kresten Vestbjerg Andersen és ThorbjOrn Christoffersen
Eredeti nyelv: dán
Korhatár: 12 év

 

„Megkapó történet titkos szerelemről, pszichopata gyilkosról, vasrudakról, apró szendvicsekről és egy barátság próbatételéről”

 

Az igazság az, hogy fogalmam sincs ki írta ezt az ajánlót. De felmerült bennem a gyanú, hogy nem látta a filmet.

Ráadásul a plakáton is ez áll: Az év legbűbájosabb családi filmje…

 

A film végén úgy ültem a teremben, mint akit leforráztak Mesés, esetleg szívszorító történetet, bűbájos karaktereket vártam. Olyan Disney –s kedvességre, kifinomult humorra, és gyakran szirupos szépségre számítva. De mit kaptam?  Vért, erőszakot, zenét, és sok sok nevetést! Igen! Igen! Igen! Az hiszem, ha ezt a filmet megetetném egy kutyával, az, biztosan megveszne! Ez vibrált bennem. Napokkal később is elnevettem magam a poénokon vagy a felidézett szereplőkön. A dallamok pedig bent zsongtak a fülemben. 

No lássuk miért is, érzem így?

Egy formabontó, dán, 3 D-s animációs filmről van szó. A történet hazájában jól ismert, ugyan úgy, ahogy a szereplők is, elsősorban  Anders Matthesen komikus műsoraiból.

 Terkel és barátai, a szülők, a rokonok, no és persze a tanárok figurái egyszerűek, olyan homárformák, mégis sokszínűek és karakteresek.

Szeretem a fekete humort, de ilyen töményen nem találkoztam még vele, főleg nem gyerekfilmben A szöveg  már már brutális, a humor pedig! Direkt, és gyakran sokkoló! Mindent kimondanak és mindenhez kommentárt fűznek. Hogy kik? Hát a hatodik osztályos diákok. Meg van a véleményük a kissé flúgos, és nárcisztikus tanárokról, (mellesleg az egyik szökött elmebeteg) a jaj letagadom típusú rokonokról és az élet nagy kérdéseiről.

Terkelt egyetlen cél motiválja: túl kell élnie az iskolai életet. (Talán a szó szoros értelmében is.) De nincs könnyű dolga, hiszen csak legjobb barátjára egy „zseb Eminemre” számíthat, aki vasrudakkal mászkál, a kishúga meg idegesítő, az anyja megállás nélkül bagózik, az apja pedig egyetlen szót ismételget. Hát lehet így élni, fusztráció és komplexusok nélkül?

Hogy sikerült- e neki? A válasz kiderül a mozikban.

Szívből ajánlom Terkel történetét mindenkinek. Kortól, nemtől függetlenül. A lényeg az: légy nyitott és az erős idegzet sem árt!